Egy kis kultúra: múzeumok

Az áprilisi hetek szűnni nem akaró napsütése óta nem sokat láttuk errefelé az életadó csillagot, bár akkor a tartósan kellemes klímától szinte megrészegedve ünnepélyesen megfogadtam, hogy tőlem ember panaszt nem hall többé a hollandiai időjárásra, közel állok hozzá, hogy alaposan átgondoljam az akkor tett fogadalmamat. (álljon itt minden kommentár nélkül egy adat: június 27, nappal, 12 celsius fok, szakadó eső) Szóval most önmérsékletről tanúságot téve még nem állok neki panaszkodni: maradjunk annyiban, hogy próbáltam a lehetőségekhez mérten hasznosan tölteni továbbra is a hétvégéket, így eljött a múzeumlátogatások ideje. Múzeumokból és kiállításokból rendkívül nagy a kínálat a városban, így kedvemre válogathattam, és a piszkos anyagiak sem bonyolították különösebben a helyzetet, mivel ez a bölcs nemzet kitalálta a Museumcard-ot: diákkedvezménnyel 17 Euróból beszerezhető, és számos múzeum kapuja ingyen nyílik vele szerte az országban (csak Amszterdamban több mint 30 múzeumé!). Egy átlagos belépőjegy 5-10 Euro, szóval elég jó üzlet, 2-3 használat után behozza az árát, ajánlom mindenkinek.

Van Gogh Museum

A tragikus sorsú holland festő, aki életében mindössze egyetlen képet tudott eladni, most egy egész épületet megtölt munkáival: az állandó kiállítás időrendben vezeti végig a látogatót Van Gogh életművén, tisztán kirajzolva az útkeresés állomásait, a különböző inspirációk forrásait (japán festmények, dél-francia táj…) és a folyamatos fejlődést, a művészi látásmód változásait, amire a drámai életút is érezhetően rányomta bélyegét. Utóbbi miatt bár felemelő, de egyszersmind elgondolkodtató és szomorú élmény a festményeket bámulva végigsétálni a termeken… Ezt a különleges lelkiállapotot sajnos a turisták szűnni nem akaró áradata zavarja némiképp, zsúfoltak a termek, és persze a turista nem feltétlenül az az állatfaj, amelyik csendben és átszellemülten képes kibírni azt a „kötelező” egy órát. A múzeum egyébként építészeti csemege is: Gerrit Rietveld mester tervezte, a rá jellemző egyszerű formák uralkodnak kívül-belül. Az időszakos kiállításoknak helyet adó új bővítmény (a föld alatt, rejtve kapcsolódik a régihez) merőben más nyelvet beszél, Kisho Kurokawa terve (korábban már írtam róla) földre szállt űrhajó teljes páncélzatban: lendületes tömeg, sejtelmes részletek, fémes ragyogás, hi-tech. Furcsa jelenség, a belső térben viszont alig érzékelhető valami a drámai megjelenésből, ott a műveké a főszerep.

Rijksmuseum

A szomszédban emelkedik a hatalmas és gyönyörű téglaépület (egyik korábbi építészeti túrámon már szintén érintettem) épp renoválás alatt van, így csak a gyűjtemény egy része tekinthető meg. Ez afféle szépművészeti múzeum és történeti múzeum keveréke, tele fényűző emlékekkel és tárgyakkal: fegyverek, porcelánok, szobrok és babaházak, amik segítségével a kíváncsi nézelődő némi képet kaphat a holland nép zivataros századairól, és a gyarmatokról felhalmozott kincsekről, az emeleten pedig számos festmény (többnyire portrék és életképek) között több Rembrandt kép lóg a falon (például a híres Éjjeli őrjárat c. óriási vászon) az élményt fokozandó.

Het Ship Museum

Egy újabb építészettörténeti jelentőségű épület, amit korábban már volt alkalmam megcsodálni, de akkor elkerülte a figyelmemet, hogy múzeumot is rejt: aki betéved, a századelő holland organikus téglaépítészetét, az ún. „Amsterdami Iskolát” ismerheti meg (alkotói a 1910-es évektől kezdve mozgalomba tömörültek és egyediségre törekvő építészetet hirdettek, az Art’s & Crafts-hoz hasonló kézműves hozzáállással és szociális érzékenységgel). Ehhez egy kisebb kiállítás - ami korabeli rajzokkal fényképekkel illusztrálva mutatja be a mozgalom előzményeit, születését, és eredményeit - és egy korhűen berendezett szociális lakás nyújt éppen elegendő mennyiségű vizuális ingert.

Heineken Experience

Az egyik legfurcsább „múzeum”, amit láttam, bár múzeumnak nevezni talán túlzás: 50% információ plusz 50% reklám a világ egyik legismertebb söréről egy kiszolgált sörgyár épületében a belvárosban. Aki a sörfőzés titkát keresi az itt nem fogja megtalálni, viszont könnyed szórakozást ígér a bejáratnál adagolt 3 zseton amelyeket 3 pohár jóféle sörre lehet váltani a túra különböző pontjain, így szinte garantált, hogy a látogató jókedvűen távozik. Alapvetően két részből áll a séta: az első etap a cég történetének és kulcsfiguráinak állít emléket, valamint leegyszerűsítve megpróbálja elmagyarázni (hogy még az egyszeri amerikai turista is megértse), hogyan lesz az árpából bonyolult eljárás során árpadzsúz. Belsőépítészetileg is érdekes ez a rész, minden alapanyag jellegzetes hangulatú teret kapott a sörgyár volt gabonatárolóiban. A második rész már inkább PR szagú de itt is találni figyelemreméltó dolgokat (mindenféle multimédiás csecsebecse, játékok, zene), jó móka, főleg ha barátokkal megy az ember, és az út végén ott a kocsma, ahol el lehet passzolni a még megmaradt zsetonokat. Sörimádóknak kötelező.

Stedelijk Museum - Kortárs művészetek

A múzeum eredetileg a Van Gogh múzeum szomszédságában emelkedik, de ahogy több amszterdami középület, ez is felújítás alatt áll jelenleg,(érdemes megnézni a bővítésére kiírt nemzetközi tervpályázat eredményét ), így az állandó gyűjtemény egy részét átköltöztették a volt posta modern épületébe. Ez a készlet is rendkívül változatos: formatervezés, grafika, rengeteg fotó, furcsánál furcsább, sokféle technikával készült szobrok és festmények, videoinstallációk és egyéb multimédiás élmények. Ha valami szép, az szép, nincs kérdés, az esztétika gyönyörködtet, és nem feltétlenül kell értelmet, funkciót találnom ahhoz, hogy élményt jelentsen megcsodálni. A hiba biztos az én készülékemben van, viszont modern művek között sétálva nem először éreztem egy-egy meglepő kinézetű szobornál, vagy festménynél, hogy fogalmam sincs mit akart a művész amikor megalkotta és miért nevezhetünk valamit művészetnek ha sem az érzelmet, sem az értelmet nem találom benne vagy annyira elvont, vagy annyira egyszerű és profán. Néha a cím ad kapaszkodót persze. Néha egy másik műnél szerzett benyomás segít. Különleges érzés végigjárni a termeket: álomszerű... Az állandó mellett az idődről időre megújuló időszakos kiállítások hoznak folyamatos változást a múzeum anyagába: Mapping the city, Lights and drawings, két látványos tárlat töltötte meg a második szintet látogatásom idején. Az első a várost vizsgálja a művészek szemszögéből: fotók, filmek, térképek és hangulatok, mind a város és az ember kapcsolatáról tudósítanak néha egészen meghökkentő módon (egy sétáló férfi zenéje a sétapálca és az utca tárgyainak találkozásából, utcaképek az évtizedekkel ezelőtti amszterdamból, borzongató videoinstalláció egy kihalt külváros éjszakai vendégéről…stb). A második kiállítás: 6 sötét terem, mindegyik közepén projektor által vetített színes fénysugárban „baljós” árnyak úsznak váltakozó sebességgel, egészen egyedi látvány- és hangulatvilágot hozva létre: fény és árnyék, valójában egyszerű árnyjáték, de olyan lenyűgöző formában, ahogy még sosem láttam.

FOAM - Fotomuseum Amsterdam

Ez nem volt akkora élmény, mint lelkes fotósként vártam, talán azért, mert az egyik időszakos kiállítás épp átrendezés volt, így csak félgőzzel üzemelt. A hely egy tipikus amszterdami belvárosi házikó, belül kellemes visszafogottsággal kialakítva biztosít hátteret a képek élvezetéhez. Két kisebb kiállítást és egy rövid filmet nézhettem meg, az egyik egészen különleges tárlat miatt azért megérte a látogatás: a repülés és autózás hőskorát, valamint a gondtalan századelőt idézték meg a fényképek.