Architek-túra II. (2/2)

KSNM-sziget (J.M.J. Coenen, 1989)

Java-sziget kontinuitása, de – ahogy az testvéreknél lenni szokott - jelentősen különböznek egymástól: KSNM léptékében és hangulatában is más: befelé forduló óriások otthona. Inkább tiszteletet parancsolóak, mint barátságosak: lényegében két hatalmas gyűrű, egy vastag szalag (Pireus: Hans Kolhoff) és egy karcsú, de súlyos torony (Skydome – a „fekete özvegy”: Wiel Arets), meg néhány maszat. A lépté-kváltás érzékeltetésére: amíg a szomszéd Javan egy hagyományos értelemben vett tömböt számtalan különböző lakóház alkot, itt egy-egy épület önmagában kitesz egy egész tömböt!

The Whale /A bálna/ (de Architekten Cie, 2000)

Méltó a nevére: letaglózóan hatalmas méretéről, és a pikkelyes kültakaróról nem nehéz az óceánok békés óriására asszociálni. Akárcsak arról a lenyűgöző dinamizmusról ahogy az épülethasáb megroppan és nekifeszül… A tervezők szándéka persze nem az volt, hogy egy absztrakt állati szobrot faragjanak, sokkal prózaibb gondolatok vezették a ceruzáikat: a szupertömbbel egyrészt a lakósűrűség növelése, másrészt tájékozódási pont, jel felállítása volt a városépítészeti cél. A bálna „gyomrában” kialakított 214 magas komfortfokozatú lakáshoz a belső udvarra néző, változatosan elhelyezett oldalfolyosókról juthatnak fel az „önjelölt Jónások”.

Eklektikus házsor (sok-sok építész)

Talált egy kb. 5-6 m széles foghíjtelket és nincs ötlete mit kezdjen vele? Íme néhány megoldás a problémára… Sporenburg szigetén jött létre ez a megdöbbentő sorház kavalkád, a szabályozások által szabott szigorú keretek különleges belső térrendszerek kialakítására inspirálták a tervezőket (amik gyakran a homlokzatokról is remekül leolvashatóak), akik a tervezés kezdetétől - a területen egyedülálló módon - a leendő tulajdonos személyes igényeit figyelembe véve formálták a többnyire 4 szintes, magas-keskeny házikókat. Nem számoltam meg, de állítólag 140 lakást sikerült bezsúfolnia a holland tervezői leleménynek (és nincs két egyforma!) a rendelkezésre álló, tágasnak éppen nem mondható helyre, és mindegyiknek közvetlen kapcsolata van a vízfelülettel, mivel errefelé a kerékpár mellett a hajó is népszerű alternatívája az autónak.

Sorházak Borneo- és Sporenburg-félszigeten

Házsor után sorház. Az említett szigorú szabályozás mellett ez esetben a sorházak mumusának számító monotonitással is meg kellett birkóznia az építésznek, bár ez nem sokakat riasztott el: a legtöbb neves tervezőiroda letette a névjegyét a területen (Claus en Kaan, Marlies Rohmer, de Architektengroep, Neutelings Riedijk…stb). A lakóépületervezés eszköztárának jelentős részét felvonultató tervekkel (belső átrium, tetőteraszok, szinteltolás, miegymás…), ötletes és ravasz megoldásokkal igyekeztek minél több helységet bezsúfolni a szűk telkekre, és minél több fényt/kilátást biztosítani a belső terek számára. (ráadásul még az autóknak is helyet kellett szorítani…) Az intimitásra hangolt, zártabb típusoktól, az exhibicionista, konzolos üvegdobozig sokféle variáció született, ki-ki vérmérséklete szerint… Természetesen itt is a megunhatatlan tégla dominál minden utcában, néhol igényes faburkolat teszi változatosabbá a homlokzatokat.